Reggel angol reggeli, majd a nagy szabadság, irány Lavenham, egy közeli falu, amit érdemes megnézni. Igazából nem tudtuk, hogy miért is megyünk, csak mondta valaki, hogy nézzük meg, mert aranyos kis falu, mi meg hallgatunk a jó szóra. Valami kis hátsó úton mentünk, nem is igazán tudtuk, hogy miért (G: én a GPS-re gyanakszom). Először a templomot láttuk meg, ami a szabvány brit templom volt, XL de luxe kiadásban, aztán a régi favázas házakat is. Szépen leparkoltunk, és körbejártuk a falut. Majdnem minden ház régi volt, amelyik nem régi, az is XIX. századi. Az előbbiek voltak azok, amelyeket nem alapoztak le, vagy nem tudom mit csináltak velük, de szinte kivétel nélkül dőltek valamerre. Az utcák úgy néztek ki, mintha a teljes házsor részeg lenne. Fontos azonban, hogy némelyiken jól látható volt, hogy a durva statikai problémák is orvosolhatók gletteléssel.
Hazafelé még volt egy feladatunk, meg kellett állni Baptonban egy állásinterjúra. Korábban jelentkeztünk egy helyre, hogy ott dolgozzunk szeptembertől, és remek alkalom nyílt egy személyes találkozásra, mikor kiderült, hogy hazafelé pont útbaesnek. Mikor Lavenhamből elindultunk, G fel is hívta őket, hogy három felé érünk oda. Mondták, hogy kitűnő, kettőtől otthon vannak, várnak. Aztán öt perccel később visszahívtak, hogy bocs, de a most ottlévő pár meggondolta magát, és maradnak, úgyhogy nem kellünk. Kár, mert a hely Wylye mellett van, Harriet anyja teljesen beleélte magát, hogy majd G takarít nála, én meg nyírom a füvet. Alkalomadtán azért majd kifejtem neki, hogy ez még lehet így, csak akarnia kell.
Hazafelé éppen rádióállomást kerestünk, és küzdöttünk a rádióval, mikor a szemem sarkából láttam elsuhanni az M25-ös lejáróját, ami miatt így autókáztunk vagy plusz húsz mérföldet. Ettől eltekintve tök simán hazataláltunk, még úgy is, hogy a kurvát be se kapcsoltuk. Félúton azért meg kellett állni pihenni, mert a lábam már kezdett leszáradni. Mivel mást nem ismerünk, megint Stonehenge-nél álltunk meg, mondván, hogy ingyen van a parkoló, beszíjjuk a kúttúrát, meg még pihenünk is. Azt nem vettük figyelembe, hogy a napforduló éjszakája után érkeztünk, amikor spirituális tömegek árasztják el a helyet, valamint vasárnap volt. Ez igazából tömeget nem jelentett, csak 3 font parkolási díjat, amit a belépő árából visszatérítenek. Vagy térítenének, mert mi nem mentünk be újfent. Viszont megnéztük kerítésen keresztül, ahogy a neodruidák örömködnek az őskori kövek közt. Őket bezzeg beengedik a kör kezepére is. G meg is jegyezte: Mi van, a Ku-Klux-Klán éves találkozója?
Utolsó kommentek