Régen jártam gyomlálni Huish Moorba, most meg Huish Moorból jár le hozzánk Angie. Na, nem gyomlálni, vagy ilyesmi, hanem németet gyakorolni G-vel. Gyerekkorában Svájcban nevelkedett, onnan tud németül és most eszébe jutott, hogy nem kellene elfelejteni, így kirakott egy hirdetést a bolt hirdetőtáblájára, G meg felhívta, mert - beszarsz - felismerte a telefonszámot. Szóval azóta is hetente egyszer németül teáznak. Na, mindegy, csak azért mesélem ezt, mert kevéssé lenne másképp értelme annak, hogy miért is hozott nekünk egy fácánt. Szóval ezért, meg azért, mert jár hajtani és kap fácánt cserébe, tehát van neki.

Szombaton reggel csak beadta és ment is. G meg elhelyezte az asztalon és mi is mentünk, hogy elköltsük egy heti fizetését. Először is vettünk jegyet a színházban egy hegymászó, Simon Yates előadására, aztán körülnéztünk a boltokban, hogy milyen kabátot lehetne venni nekem, mert a régi attól tartok, hogy szétesik rövidesen. Joga van hozzá, már 6 éve nyúzom. Eddig nem volt semmi baja. (Reklám: Sandstone) Találtunk sokfélét. Volt 250 fontért jó, meg 40-ért jó szar. Amikor az utóbbit felpróbáltam, és villámgyorsan le is vettem, ment a srác a filcért, hogy átírja 30-ra az árát. A cimke szerint 70-ről indult. Aztán mikor már feladtam, akkor találtunk egy viszonylag elfogadható árut, azt gyorsan megvettük. Meg közben G-nek becsúszott egy cipő, mert ő meg azzal a problémával küzdött, hogy a cipője készült szétesni, meg a talpa is olyan vékonyra kopott, mintha nem is lenne. (Negatív reklám: Scholl, és nem hat év, hanem fél alatt produkálta.)

Így, hogy szépen el is költöttük a heti fizut, felültünk a buszra, hogy hazamenjünk szétcincálni a fácánunkat. Ezt a feladatot magamra vállaltam, mert G erején felül teljesített azzal is, hogy a döglött madarat bevitte, nem mintha az a városi műkörmös alkat lenne, de a madarak szerinte koszosak, méghozzá baktériumosan. (A macskák is baktériumosan koszosak, a kutyák csak porosan koszosak.) Így aztán nekiálltam levenni a madárról a tolldzsekit. Nem csináltam még ilyet, de egész könnyen ment. A házban egyébként egyetlen normális kés sincsen, így egy svájci bicskával hajtottam végre a műtétet. Végül az eredmény sült fácán lett áfonyával, de az már G műve volt, mert a tetemet átadtam feldolgozásra. Igen finom volt.