Angolórán sokmindent tanul az ember, aminek a nagyrésze ahogy van baromság. Vagyis nem biztos, hogy baromság, csak kicsit mintha idejemúlt lenne, mint a méltóságosúr megszólítás.
Például az, hogy állandóan az időjárásról beszélnek az nem ilyen. Ez tényleg állandó téma, ami azért furcsa, mert unalmas a téma ahhoz, hogy évszázadokon át vitassák. Esik. Most viszont volt kicsit más is. Esett most is, csak jég. Furcsa egy téli éjszakai jégeső, ami után mintha tejbegrízben mászkálna reggel az ember. Persze gyorsan elolvadt, hogy aztán másnap hó essen. A kettő közötti néhány órás időszakot kihasználva Chris lenyírta a füvet az udvarunkban. Egyébként az ilyen időjárásra nincsenek felkeszülve, mert ritka. Tehát ahogy földetér az első hópihe, lebénul az ország. De ha nyár van, akkor a meleg miatt bénul meg az élet. 25 °C felett a brit alattvaló nem tud létezni és ezt a terhelést már a légkondik se bírják, így mindenki inkább otthon marad. Na, jó tényleg, ez mind az extrém időjárás, de mi van, ha átlagos az időjárás? Mi lenne, esik. Az utakat meg elárasztja a víz. Ha szél fúj, akkor a buszok nem járnak, mert az emeletesbuszokat felborítja a szél. Nem egyszerű az élet a világ legkiegyenlítettebb klímájában.
Azt csak csendben jegyzem meg, hogy ha a polgár meglátja a Napot a felhők közt, akkor arra a napra már köszönés után automatikusan beszúrja, hogy What a lovely day!
Utolsó kommentek