Na, ma mentem először boltba. Mármint úgy, hogy nem a pult megszokott oldalán álltam. Bótos lettem! Egy helyes kis kiegészítő állást kaptam a Johns nevű önkiben, itt Instowban. Hát, mit mondjak, nem egyszerű. Ugye egyrészt ha az embert csak úgy beállítják a pénztárba egy fél órás gyorstalpaló után, akkor akadnak gondjai, de ezek könnyen orvosolhatók, mert a kollégák segítenek, a vásárlók meg türelmesek, ez nem a Tesco. Szóval annyival van nehezebb dolgom, mint egy standard britnek, hogy én még a pénzeket se nagyon ismerem. Még jó, hogy a gép megmondja, hogy mennyit guberáljak össze visszajárónak. Aztán ott vannak azok az aranyos helyzetek, amikor valaki számlát vezet a boltban, és arra kell terhelni, de úgy, hogy közben a múlt havi számlát kiegyenlítené kártyával, de vett egy újságot is utalvánnyal, ami a háttérben egy kupacban pihen, a szélén a nevével, amit persze tudni kéne. Meg van lottó is, amit aztán végképp nem értek, meg bélyeg, amin nem érték van, hanem első és másodosztályú létezik belőle. Szóval olyan dolgok, amik nálunk nincsenek. Meg aztán vannak a zöldségek, amit le kell mérni, és a beütni az egységárát a cuccnak. Na, ja, de előbb ki kellene találni, hogy mi is a cucc a zacsiban, kicsi, vagy nagy gomba, mert ez ugye meglehetősen relatív.
Ma egyébként Ő járt az üzletben, vele volta nője is, mert a petykák szerint ide, a túlparti faluba költözik Ő, és most felügyeli a ház felújítási munkálatait. Bulvár fanoknak elárulom, hogy fagyit evett a filmes stábbal, meg azt, hogy állítólag reality show lesz az egészből és Michael (nem a mienk) nem nyilatkozik egyelőre, de azért tudni vélik, hogy jön.
Azt hiszem, hogy az első napot túléltem, legalábbis még nem hívtak, hogy jelentős hiány lenne a kasszában, vagy ilyesmi. Szóval kitermeltem a befektetett pénzt, eddig nullszaldós (nullszaltós a megfelelő helyeken), mert kellett vennünk fekete cipőt, meg nadrágot. Egyeninget kaptam, szerencsére nem valami gázosat, csak sima fekete-fehér kockás. Sőt inkább négyzetrácsos, olyan, mint egy matekfüzet a negatívon.
Kedden tartottuk a felszerelés beszerzését, sikerült kemény 20 Fontért (cca. 6500 Forint) ficsúrcipőhöz jutni, ami nem szín műanyag, hanem bőr, valamint 12 Fontért egy ennél nagyobb műanyagtartalmú nadrághoz. Utóbbi nem kedvtelésből ilyen, egyszerűen csak ez volt az én méretemben. Itt is ragaszkodnak ahhoz, hogy aki magas, az kövér is.
Jellemző módon másnap telefonáltak a kedvenc boltunkból, hogy megérkezett a bakancs a méretemben, lehet menni megvenni. Mert hogy eldöntöttük, hogy kell bakancs, mert már kétszer jártam úgy, hogy szarrá áztunk, nekem meg nem volt másik cipőm. Az otthoni úgyis dögrováson van, árban meg ugyanannyi (k. sok) Szóval megint bementem Barnstaplebe szerdán bakancsot venni. G rögtön meg is gyanúsított, hogy minden nap veszek egy pár cipőt:) Megelőlegeztem neki, hogy kibírja velem augusztusig, és előrehozott születésnapot tartottam neki. Megvettem az órát, amit korábban kinézett magának. Gondoltam rá, hogy dugdosom augusztusig, de inkább nem, mert a régiben pont kimerült az elem, meg aztán maga is megvette volna. Kicsit vicces ez a születésnapi ajándék vásárlás mostanában, hogy közös a bankszámlánk.