Nabizonymindhiábadeazértmégis

Arról szól, ami akkor van, amikor mi nem vagyunk. A körlevelek ideje lejárt?

Szerzők:

Haroun: DPP 0010

Dunedin


Utolsó kommentek

HTML


2008.04.11. A birkaszar és a hajnyírás napja

2008.04.11. 23:52 | Haroun | 4 komment

Reggeli nagyival, akik Mrs Négerhergelőre emlékeztet. Sikereket értem el Ned megetetésében, nem kezdett anya után nyavalyogni, hagyta, hogy én etessem. Remek, haverok vagyunk! Meg aztán az a körítés, amit bedumáltam minden falathoz, hát filmekben nincs ilyen!
Michael itthonról dolgozik pénteken, szóval a gyerekeket lent kell tartani, hogy békénhagyják. Egyébként elégedett az eddigi egyengetési munkáimmal, viszont - szerencsére - nem tetszik neki a szita, amit rendelt és most érkezett meg. Azért szerencsére, mert nem szerettem volna egy köbméter földet átszitálni egy 20 cm átmérőjű kis szaron.
Aztán az egész család, Michael kivételével elvonult virágmagokat venni valami kertbe, ahol étterem is volt, ott ebédeltek, hogy G ki tudjon takarítani. Neki is állt szépen, de egy kicsit több munka volt, mint gondolta, mert a földszintet kezelésbe vették rendesen a gyerekek. Suttyomban a nyulat és még néhány plüss állatot is ki kellett mosni, mert katasztrófálisan néztek ki. Amikor tegnap szóbakerült, hogy ki kell mosni őket, a gyerekek iszonyatos üvöltést rendeztek, és kijelentették, hogy szó sem lehet róla, hogy az nyulak és a jegesmedvék ott pörögjenek a mosógépben. A Nyúl egyébként Mimi üvöltéseinek jelentős hányadában szerepet játszik. Általában úgy, hogy nem találja. Mondjuk azért, mert bevágta a sarokba az asztal alá egy fél órával korábban.
Míg G takarított, apuka lejárt eszegetni a konyhába, hogy koszt csináljon, ott, ahol már nem kellett volna. Közben én az udvaron a köveket gereblyéztem ki a földből. Összejött néhány talicskányi kavicsos szar, amit majd szitálni kell, de lesz mégegyszer ennyi, az fix.
Mártival is sikerült beszélnem Skype-on. Vagy két hete nem volt nála internet. Már ott tartott, hogy vesz egy új gépet, mikor Krisztián rájött, hogy mi a baj, sőt el is ment és meg is csinálta. (Innen is köszi!) Ja, és megmondták a' uttrahangon, hogy most már tényleg 7 cm a gyerek, de nem tudják, hogy fiú, vagy lány. Mindegy, a mai korban ráér ezt eldönteni később is. Jut eszembe, itt sok kórházban nem mondják meg a gyerek nemét, mert sok a muzulmán az országban, aztán jól elvetetnék, ha lány.
Estefelé elvittük egy délutáni sétára is a kutyát, meg közben futásra alkalmas helyet is kerestünk. Az a helyzet ugyanis itt a fejlett nyugaton, hogy nincs földút. Az utolsó kis szar mellékút is le van aszfaltozva, a kétoldalán meg sövény van. G meg futni akar, de nem aszfalton. Aztán találtunk az egyik sövény kapujánál egy Public footpath táblát, gondoltuk hátha az jó lesz. Persze ösvény az nincs, csak a mező birkákkal, meg birkaszarral. Elindultunk a szélén, kutyát szigorúan pórázon tartva. Meg volt őrülve a szagok miatt. Húzott, mint a veszedelem, majd megfulladt a pórázon, és minden birkaszart megpróbált megenni. Egyébként csak a harmadik felfalása után vettük észre, hogy mit csinál. Innentől próbáltam magam mellett tartani, és olyan magasan, hogy ne tudjon lehajolni még egyért. Habzott a szája úgy húzta lefelé a pórázt, és néha ő győzött. Most szerintem a konyhában okádik. Persze lehet, hogy direkt jót tett neki. Kis kavarás után aztán az ösvény másik végét is megtaláltuk, és meg kellett állapítanunk, hogy a hegyre fel, majd lefutás igen sportos, de csinálja aki hülye.
Este megittunk egy pohár bort Harriettel és Michaellel. Közben lejárt az e-bay aukció, megvan az új fűnyíró. Fasza, lehet szarakodni egy ezeréves, de hűde szuper géppel, a garázsban meg ott áll egy fűgyűjtős önjáró, még tolni se kell! És ki fogja használni?
Búcsúzáskor megemlítettük, hogy megyünk, mert megnyírom G-t. Ezen teljesen készen voltak. Szerinem kezdik azt hinni, hogy ott keleten mindenki polihisztor, aki túl akar élni. Nem tudják, hogy igazából, csak arról van szó, hogy egyszer azt mondta a fodrász, hogy úgy nem lehet levágni, mert nem divatos, és G emiatt nem jár fodrászhoz. Meg azt sem tudják szerintem, hogy nullásgép, profi hajvágó olló, sőt még ritkító olló is a rendelkezésünkre áll. Őrület, hogy miket hoztunk.
Aztán porszívózás, mert az egész szoba tiszta haj volt, meg amikor átcseréltük a kanapét az asztallal, kiderült, hogy a kanapé alatt nem volt akkora tisztaság, mint máshol és szúrta a talpunkat a sok vakolatdarab. Na, most a hajjal együtt ment az is.




















A bejegyzés trackback címe:

https://outhouse.blog.hu/api/trackback/id/tr56421972

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2008.04.13. 16:03:32

a hajvágós kép király lett, Ibit ezer éve zrikálom ilyen palástér, de hajthatatlan. bezzeg ti vittetek magatokkal. :)

denimfire 2008.04.13. 18:03:42

2008.04.12. Az eltűnés napja

Haroun 2008.04.13. 18:34:07

Az ember megírja, kínnal, keservvel, aztán a nő átolvassa, és állítja, hogy rákattintott a publikálásra, de mégse. De most kiraktam az újat. Bocsánat.

vogon 2008.04.13. 20:12:38

A palást bármelyik fodrászkellékben megvásárolható kb. 1300 HUF-ért, és gyűszűnyire összehajtható. Nem felesel, nem hordja be a sarat, tehát szerintem jó befektetés!
süti beállítások módosítása