Chris meghívott egy rugby meccsre. Szerencsére csak nézni. Mivel a cége szponzorálja a helyi, pontosabban a Barnstaple-i rugby csapatot, VIP meghívottként vehettem részt az eseményen néhány más ismerősével, barátjával együtt. Délután felballagtam hozzájuk és már indultunk is, útközben begyűjtöttünk még néhány embert, szóval mire megérkeztünk a két kocsival, voltunk vagy tizen. A klubházban a VIP akármiben beszélgettünk, és természetesen sört ittunk, meg szendvicset ettünk. Minden olyan volt, mint a filmekben. Voltak csapatemblémás nyakkendős emberek, akik fontoskodva mászkáltak fel s alá, voltak fényképek a falon, meg relikviák, aláírt mezek, és persze egyetlen nő sem, kivétel az a kettő, aki a pult mögött a sört csapolta.
Még meccs előtt megkértem Andyt, hogy mondjon már pár szót erről az egészről, mert fogalmam nincs a szabályokról. Kb. egy fél órát magyarázott, de most sem tudok sokkal többet, szóval csak azt tudom leírni, hogy mit láttam.
A rugby:
Ez is egy furcsa angol játék. Sok angol játék van, arra kellett rájönnöm, és mikor az okáról érdeklődtem, azt mondták azért van, mert mindig kitalálnak egy játékot, amiben aztán más országok elverik Angliát és akkor újat kell kitalálni.
Szóval van a pálya, amin sokkal kevesebb csík van, mint az amerikaiaknál, akik nyápic kis szarcsimbókok, és védőfelszerelésben játszanak. Az angolok nem, náluk ahogy néztem csak fogvédő van, meg el tudok még képzelni valami hereprotektort, mert én anélkül nézőként is féltem. Kétszer tizenöt ember van a pályán. Pontot úgy lehet szerezni, ha a labdát átviszik az alapvonalon, és leérintik, ez öt pont, vagy ha átrúgják a kapun, ez nem tudom hány pont. Passzolni csak hátrafelé lehet, vagy olyan embernek, aki a labda eldobásakor, elrúgásakor hátrébb volt. Mindegy.
Összességében a játék a birkózás, a foci, a kézilabda, a fogócska és a buzulás egyvelege, megbolondítva egy csipet balettel, leöntve macsó mázzal. Hogy a pályán mi történik, azt csak hellyel-közzel értettem. Ha kimegy a labda az oldalvonalon, akkor jön a balett része a dolognak. Az egyik szimpatikus fiatalember bedobja a labdát. Egészen pontosan előbb felsorakozik egy-egy sor ember egymással szemben a két csapatból és valami titkos kód alapján megbeszéli a bedobó ember, hogy melyiküknek fogja dobni a labdát. Ezt persze az ellenfél szeretné megakadályozni. Na, és akkor most jön a balett. Eldobja a labdát, mire mindkét sorban hirtelen felemelnek egy embert, aki megpróbálja elkapni. Szerintem a kosárlabdában ez tilos, de itt nem. És meglehetősen vicces, mikor a tömegből egyszercsak kipattan egy ürge a labda után és egy cca. kettő méteres súlypontemelkedéssel leveszi a levegőből. Vagy nem, attól függ hogy sikerül.
Aztán van a buzulás része. Ezt rohadtul nem értem, de majd egyszer talán valaki elmagyarázza. Felállnak egymással szemben, összekapaszkodnak, majd elkezdenek nyomakodni, miközben a labdát a lábak közé dobják. Igazából az a lényeg, hogy a csapat el akarja tolni a másikat, és ehhez úgy kell összekapaszkodni, hogy ne csússzon szét a falanx. Ez érdekes lábközötti átnyúlásokat eredményez. És akkor jön a tolakodás része, míg valaki hátul a lábak közt egyszer csak fel nem kapja a labdát, és kezdődik a fogócska. Ha megvan, akkor megint buzulás. Lehúzzák a földre, és mindenki ráugrik. Ilyenkor kendőzetlenül elővillan néha egy-egy szőrös férfisegg az embergomolyagból, de néha csak a pólót rántják le az ellenfélről.
Ilyenkor szokott jönni ellenpontozásként a macsó dolog. Néhányan mondjuk úgy gondolják, hogy hozzá lehetne jutni a labdához, ha stoplis cipővel felmásznának a kupacra és ott ugrálnának egy kicsit. Ez nagyon hatékony, ámde szabálytalan, és valószínűsítem, hogy fájdalmas is, mert ilyenkor kitör a verekedés.
Egyébként eddig ebben a sportban láttam a legfittebb dokikat. Gyakorlatilag a focival ellentétben nem állítják le a játékot, ha valaki ápolnak. Úgy valószínűleg kicsit elhúzódna a meccs. Mindig futkározik egy orvos a pályán. Komolyabbnak tűnő sérülés kettő volt. Egy felszakadt orrnyereg, ami randán vérzett, meg egy kiment boka. Bónuszként egy öltönyös ember seggreesett a lelátó lépcsőjén, őt is megtapsolta a közönség.
A foci része az járási Bazdelőre FC stílusban megy. Ha nincs mit tenni, akkor elrúgja a labdát a delikvens. Alapvetően úgy láttam, hogy ilyenkor nem mehet ki az alapvonalon, mert akkor az nem jó, úgyhogy arra pályáznak, hogy oldalvonalon menjen ki, akkor onnan bedob az ellenfél, de annyival is közelebb került a labda az ellenfél alapvonalához. Van olyan is, hogy az ellenfél elkapja az elrúgott labdát és visszarúgja. Lent a csapat meg rohangál oda-vissza. Alapvetően ugye nem lehet előre passzolni, szóval elrúgják, megvárják míg az ellenfél elkapja, aztán fogócska, majd buzulás a menetrend.
Kézilabda része csak annyi, hogy nem fütyül a bíró, ha kézben hurcolásszák a labdát. Pattogtatni nem kell, de nem is nagyon lehet, mert tojás alakú. Ennek köszönhető egyébként, hogy néha rohadtul nem arra megy, mint amerre rúgni szerette volna az illető. De lehet, hogy ezt csak én gondolom így, és két béna csapatot láttam.
Lényeg a lényeg: nyertünk 20:8-ra. Ebből 10 ponttal tudok elszámolni, a többi nem tudom mikor keletkezett, de mindegy is, tapsoltam mikor mindenki tapsolt és ezzel egészen jól elvegyültem a drukkerek közt. A pályán tapasztalt kevéssé úri módszerekkel ellentétben a közönség kulturáltan buzdította a csapadokat.
Meccs után még egy kis sör volt a menü, meg annak a megvitatása, hogy a második félidő jobb volt. Úgy vettem észre, hogy a legtöbben ugyan VIP vendégek, de alig értenek jobban a sporthoz nálam.
Utolsó kommentek